Fénykép

,,Miért keresitek az Élőt a holtak között?
Az én Uram nincs itt. Feltámadott."

Szép volt, fiúk!

Azoknak, akik a kergetőzés helyett a közelharcot választották, akik szembe mentek, nem hátra, akik az oszlatásból összecsapást alakítottak.

Mi pedig, annak ellenére, hogy a Noua Dreapta felszólított a távozásra, sűrű ,,Szerbia" kiabálások közt, majd harci cselekedetként egy tizenhét éves, ötvenkilós fiút hatan összevertek az U drukkerei közül, még maradunk az ,,ősi román földön", ahol még találni Kolozsvár Királyi Város veretű kanálisfedőket. Is.

,,...te, aki e sorokat olvasod, egy harcos nép, - talán a legrégebbi – nyelvén beszélsz, és valószínűleg annak fia vagy. Én, aki ezt írom, biztosan. Erre az örökségre mindig és minden körülmények között büszke lehetsz.
És légy is az – mert úgysem bocsátják ezt soha meg neked."

Idézet: György Attila: Harcosok könyve
Kép: s.k.

Örökség

Néha egy felismerés szíven üti a harcost – ilyenkor megáll egy pillanatra a világmindenség is. Aztán folytatódik, de többé sosem lesz ugyanaz.

Ilyen felismerés az is, hogy csak az ragaszkodik, akinek van amihez ragaszkodnia.

Az az ember és az a nép, melynek élete a jelenben telik, gyökértelen, hitetlen és az ürességet önmaga változásával tölti ki. Istene a pillanat istene, és ima helyett kételkedéssel áldozik.

Mások, mint Te, vagy Én, mozdulatlanul állnak, ahogyan mozdulatlanok az ősök, az erkölcsök, az erő, és maga Isten is. E mozdulatlanság titka, hogy ehhez viszonyulva mozog minden.
A világ körülöttük, körülöttünk, a harcosok körül forog.
Nem kell ezt senkinek magyarázni. Van, akinek szépapja neve hallatára megdobban szíve, és keze a déli harangszónál keresztvetésre rebben, és van, akinek nem.
Van, aki számára mámor a változás, és van, akinek fenyegetés.
E különbségeket mindig és mindenkor a harc dönti el.
Ezért uralkodnak mindenek felett a harcosok. Ezért is.
És azért, mert a harc állandó, tehát az állandóság, az erkölcsök, az öröklét és Isten sajátja.
Az is él, aki változik, és az is, aki változatlan marad – de a változó ember percenként meghal, míg a változatlan örökéletű marad.
Nézz szét magad körül, vedd számba őseidet, erkölcseidet, hazádat, istenedet és kivont karddal kezedben, ragaszkodj hozzá.

Szöveg: György Attila: Harcosok könyve
Kép: Luc Besson: The Messenger