A kissárkány és a túlsópart

Keresztet vetünk:
Anya: Az Atyának, és Fiúnak
Lili: és Anyának is!!! és a jányoknak is !

Imádkozunk:
Anya: Aki ételt, italt adott, annak neve
Lili: Anya!!

Habár kétéves kora óta szobatiszta, néha történnek balesetek. Tegnap is. Szidom, ráncolom a szemöldököm, dörgök rá.
-Anya, én imádkozom most a Jóistenhez, hogy bocsásson meg neked....Hogy segítsen neked, hogy bocsáss meg nekem...
Kimegyek, nem tudván tartani a haragvó arcot. Vissza, még mindig ráncos fejjel.
Rámnéz, megadóan összeteszi a kezét és lehajtja a fejét:
-Jó, akkor még imádkozok egy kicsit.
:-))))

Autózunk valahova Karácsony körül.
-Anya, né, né!!! Egy csillag! (szegény városi gyerek, aki így elájul a csillagtól :-( Anya, játod?
- Nem, Duni, hol van? (tényleg nem láttam)
- Ott, Anya, a szemed ejőtt, az a pijos (egy jelzőtorony a hegy tetején)
- Ja látom, igen. Nagyon szép csillag.
- Na játod, anya, ott van Domi. Odament Anya, ugye?
- Igen.
- És most hozza nekem azt a csijjagot ugye? (kacag) Anya, én játom Domit. Ott van fent. Énekej.
- Mit, Duni?
- Hát a Mennybőj a angyajt, anya. Nem hajjod? Szejintem ő ..a kajácsony, anya!

Kis csend.
- Anya, nekem nagyon hiányzik Domi.
:-(((((
(Igen, kisfiam, mostmár mindig ő a Karácsony).